Bejegyzések

Bejegyzések

A Vágtázó Halottkémek Rituális Színháza

Nincs hozzászólás VHK archív cikkek

Forrás: Merliner

A Vágtázó Halottkémek Rituális Színháza 1982-ben alakult a VHK barátnoi és baráti körébol, Kirsten Delholm dán avantgard színházi rendezo sürgetésére. A csoport az osi magyar mitológiai hagyományokat eleveníti fel a fennmaradt emlékek és népszokások alapján, saját felfogásunkban, a VHK spontán zenei közremuködésével.</font>
A mozgás- és hangszínház álomszeru, látomásos világa a közönség között zajló akciókra épül, minél közvetlenebbül és személyesebben megérintve és bevonva a közönséget, saját tervezésu környezetben, öltözékben. A Rituális Színház megelevenítette például a szépasszonyhagyományt, a halhatatlanság mitológiai képzetrendszerét, természet- és termékenységünnepeket, napünnepélyt és a magyar álhalott-temetés ünnepkörét. A VHK Rituális Színháza 1982-tol lép fel elsosorban olyan nagyobb termekben, amelyekben lehet függeszkedni, és így az akciók a térbol is érhetik a nézoket. 1984-ben felléptek Hamburgban a magyar kultúra napján. 1987-ben fellépésük az egyik legkiemelkedobb európai fesztivál, a “Mythen, Mostren, Mutationen” egyik fénypontja volt. Itt ismerkedtek össze a La Fura dels Baus spanyol multimédia színházzal, akik késobb a barcelonai olimpiát is megnyitották. 1994-ben Wangenban, a “Nice Noise” fesztiválon vendégszerepeltek 3.000 nézo elott. Fellépéseik világszerte jelentos visszhangot váltottak ki.<img src=”swf/merliner.jpg” width=”100″ height=”150″ alt=”right” />
A Rituális Színház a mai, civilizációs ártalmak veszélyeztette világban alapveto urt pótol. Azokat az eltemetett gyökereket ápolja és viszi tovább, amelyek a kapcsok a külso és belso természeti világhoz. A muvi eloadásmód, muvi tartalom és muvi megjelenés helyett az ösztönösség, rögtönzés és intenzív jelenlét jellemzi eloadásaikat. Jellemzo, hogy eloadásaik olykor a szervezok ellenállásába ütköznek, akik féltik a termet és a közönséget a szokatlan eseményektol. A Vörösmarty Muvelodési Házban például a rendezok szerint tizenöt embert kellett az eloadás után idegösszeroppanással kórházba szállítani, de valószínubb, hogy az eloadás inkább a rendezok idegeit viselte meg jobban. A több tucat bála szalma, a tüzek, robbanások, füstök, a VHK kísérozenéje, a folymatos, meglepetésszeru akciók a közönséggel, a levegobol érkezo, beindult barlangászok, a különféle magok szórása stb. mind szétoszlatják a muvészeti eloadások beidegzett fogalmi kereteit.
1997-ben a VHK Rituális Színháza a Kertészeti Egyetem dísztermében rendezett naygszabású Ősz-ünnepet. Ötven fo vett részt az eloadásban, köztük a MÉTA együttes és a Kertészeti Egyetem táncegyüttese.
Az események rövid leírása: Az Osz-ünnep szüreti dalokkal kezdodött a több mázsa szolovel díszített teremben, szolotaposással, vidám hangulatban. Minden nézo sípot kapott a belépohöz, és a szüreti hangulatot így kétezer síp folyamatos hangja színezte. A MÉTA együttes szüreti mulatságos dalokkal vezette be az estét. Erre tíz énekes-táncos lány szolot taposott a dézsákban, szolot kínálgatva. Egyúttal emelvényeken hordozták körbe Dúl király tündér lányait. A szüreti menet belép a díszes terembe, ahol Emese függo, pompás ketrecben alszik. Óriás madárszárnyú férfialak érkezik fentrol – koronáján szikrázó gyöngyök, testén királyi köpeny – a bíbor teríton fekvo gyönyöru lányhoz, összekapcsolódnak. Villámok csapnak fel, dörgés, ámuló hangok, gyöngyök felfuzve himbálóznak nászágyuk körül, egyre több tuz villan fel, fáklyások állnak körbe, rohangálnak, közben megy az ének, szerelmi ének, kórusban, hullámozva. Fentrol avar, magok hullnak a népre. A szarvast vadászó lovagok táncoló, tündéri királylányokat rabolnak el. Énekelnek, szent a szerelem.
Vonuló dobosok, sípolók, fényekkel, lángokkal, énekekkel hirdetik az élet minden irányú kiteljesülését. Felszabadult vigasság veszi kezdetét. Osz Anya csodálatos oszi oltáron magot szór, fon, bort fakaszt, áldomást ad. A nép csatlakozik hozzá, elkezdodik a mulatság. A VHK mágikus zenét játszik: olyan zenét, amely visszavarázsolja a zenészeket a közös ünnepség egy-egy alkotó tagjává, amelyben mindenki alkotó, mindenki hozzátesz valamit az énekhez, a szövegekhez, a mozgáshoz, a szabad és örömteli közös ünnepséghez.
Grandpierre Attila

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Close