Bejegyzések

Bejegyzések

"Ha egyszer ez a zene megszületik, alapvetően más lesz a világ"

Nincs hozzászólás Hírek

Interjú Grandpierre Attilával a Vágtázó Életerő első albumáról és a lemezbemutató koncertjéről.

Forrás: https://www.dalok.hu/vagtazoeletero/hirek/1/hir/542#box

Dalok.hu: A Vágtázó Életerő a VHK szelleme?
Grandpierre Attila: A VHK szelleme ott cikázik az őrületes boldogságot termő fényéveken korcsolyázó, és az egészet az agyba hajító kozmikus diadal életfaló lakomáin, ott cikázik, ahonnan jött, a csillagbölcsőkben embert faragó tisztítótűz közepén, bennünk.
A VHK szellemét lehetetlen visszahozni, mert azt kamaszkorunk évei szülték, az a különleges együttállás, ami akkori önmagunkban ragyogott fel. Az az egetverő életéhség, zeneőrület, életre szóló barátság, jóban-rosszban cimboraság, elnyűhetetlen győzni tudás, ami bennünket összetartott, az élet legritkább kincseinek egyike, ennek lenyomata a VHK zenéje. A VHK próbákon, koncerteken tomboltuk ki fékezhetetlen életvágyunkat. Ez a válogatott társaság képzettségében is rendkívüli: Ipacs fizikus, Czakó kutatómérnök, Szónusz tanár, én csillagász vagyok. És ami a VHK-ban még értékesebb kincs, hogy ebben a zenekarban mindenki élete legjavát adta, éreztük, hogy a világ forradalmi átalakulásba került attól, amit mi együtt tudtunk művelni, és akkor még nem is szóltam a házibulikról, baráti találkozókról, éjszakába nyúló beszélgetésekről, ahol a világ megváltásának forradalmian új módjait fedeztük fel lázas életmámorban. Nem csodálkoztunk, amikor a VHK koncertjét azzal a feltétellel is betiltották, hogy csak három fő vesz részt rajta ? mert tudtuk, éreztük, hogy ha egyszer ez a zene megszületik, alapvetően más lesz a világ, a világ lényege átrendeződik. Sokan talán nem is tudják, mi mindent köszönhetnek a VHK-nak, az egész társadalomra kimutatható hatást gyakoroltunk, olyan széleskörűt, hogy talán mi sem tudjuk ezt felmérni. Tény, hogy a VHK volt az első, talán az egyetlen magyar underground zenekar, amelyik Nyugaton is a legmagasabb elismerést vívta ki. És ebben a VHK szelleme volt a lényeg, a VHK zenéjét ez a szellem fedezte fel és öntötte formába. Ezt a zenét nem lehet lekottázni, mert a lényege éppen az a titokzatos, a világot éltető erővel összekapcsolódás, aminek az egyes hangok csak halvány lenyomatai, de amelyik összességében az egységes zeneértelmezés révén mégis egy eleven testet alkot, különösen az élő előadásban, ahol minden mozdulat, minden belső rezdülés, a közönség belső rezdüléseivel együtt, egyfajta közösségi szertartásként többet jelent a kottába fogható lenyomatánál. A VHK szellemisége is sokat változott az évtizedek alatt, hiszen 26 (!) éven át állt fenn. Ezalatt az alapító Ipacs Lászlón és Czakó Sándoron, és az alapító tagnak számító Soós Lajoson, Németh László Fritzen és Balatoni Boli Endrén kívül sokan kerültek a VHK forgatagába, köztük többen évekig, mint például Árvai Viktor, aki 1983-tól 1986-ig, a VHK első aranykorában játszott velünk, Fidó, aki azóta a Beshodrom zenekarba került, és a VHK második nagy korszakának két oszlopos tagja, Mestyán Ádám és Molnár Lujó. A VHK szelleme mégsem szűnt meg a VHK-ból történt kilépésemmel, hiszen most a VHK második korszakának öt alapító tagjával és Szónusszal ismét egyesítettük erőinket, kiegészülve a Yava zenekar ritmus-szekciójában Fritz-cel és Ádámmal évek óta összeszokott Szabó Kristóffal. Az eredmény, talán mondhatom így, minden várakozásunkat felülmúlta. Tény, hogy a VHK szellemisége egyfajta módon kétségkívül tovább él a Vágtázó Életerőben. Szónusszal együtt hat VHK-s játszik az Életerőben. Ugyanakkor változott is a zenénk. A zenekarból kiválásom után kilenc emberpróbáló év következett számunkra, de a nehéz időszakból megtisztulva és megerősödve kerültünk ki.

Dalok.hu: Miben különbözik a VÉ teste a VHK testétől?
Grandpierre Attila: Az első, bemutatkozó koncertre több, mint 40 próbán készültünk fel. Itt alakultak ki az Életerőre jellemző még hosszabb rögtönzések, olyanok, amelyekben a zene spontán születését úgy kíséri a szöveg spontán születése, mint egy látomásban: zene és szöveg, kép és hang összekapcsolódik, életre kap és már tovább is fejlődik. Ez a látomásos zeneteremtés az Életerő létrejöttével új szakaszba lépett. A másik észrevehető különbség, hogy az Életerő zenéje talán még végletesebb és életigenlőbb, mint a VHK korszakában. A címadó ?Forgószél!? például nem akármilyen életerővel robban ki. A Távoli Világok és a Holdvilág pedig olyan üde, fantasztikus, és ugyanakkor annyira valószerű pszichedelikus zenék, hogy ilyeneket csak kamaszkorában álmodik az ember, mi is csak azért most, mert újjászülettünk. Hozzá kell tennem, hogy a zenekar tagjai teljesebb, kiforrottabb játékkal leptek meg – például Ádám basszusjátéka a Holdvilágban, Lujó gitározása a Távoli Világok-ban, Fritzé a Fénysuhamlásban számomra szintén új színfoltot jelentenek.

Dalok.hu: Mi engedte ki a palackból a szellemet, ennyi év után?
Grandpierre Attila: Az igazság az, hogy soha nem akartuk a szellemet palackba zárni, a sors hozta így. És miután ez a váratlan fordulat igencsak megviselte az idegrendszerünket, a kapcsolatunkat is újjá kellett értékelni. Mennyi mindent megért ez a zene nekünk! Képesek voltunk felülkerekedni a válságos éveket jellemző szokásos összezördüléseken. Próbáltuk mi aztán újra kezdeni, hogyne próbáltuk volna! De ehhez időre volt szükség, és nemcsak a kapcsolataink rendezéséhez, hanem a megfelelő dobos megtalálásához is. Végül ez is sorsszerűen adódott: a Yava zenekarban Fritz, Ádám és Kristóf éveken át zenéltek együtt, összeszoktak, közben a VHK hatása is megjelent, Kristóf felfedezte a VHK-t, és innen már egyenes út vezetett a próbákhoz.

Dalok.hu: A mai emberek fogékonyabbak az általatok közvetített energiára mint mondjuk 20 évvel ezelőtt?
Grandpierre Attila: Igen, 20 éves távlatból jól érzékelhető, hogy nyitottabbak az emberek a VHK zenéjére. Nagyot változott a világ ezen a téren. Ma már, ha megmutatod a VHK zenéjét olyanoknak, akik még nem ismerik, sokkal fogékonyabbak. Itt van például Olter Wanda táncművész, akit Barcsik Géza, a VHK és az Életerő grafikusa fedezett fel a számunkra. Ő sem ismerte a VHK-t, de amikor meghallgatta, egyből igent mondott, és a február 5-ei lemezbemutatón egy rituális sárkánytáncot mutat majd be a Dürer Kertben.

Dalok.hu: Itt az új album. Szerinted lehetséges ezt a fajta energiát egy felvételbe zárni? Hogyan sikerült a lemez a várakozásokhoz képest?
Grandpierre Attila: Hatalmas élmény tíz év elteltével újra lemezt készíteni a VHK tagjaival és Kristóffal. Teljesen világos, hogy a zenekarban megmozduló energiák többek, teljesebbek a lemezre rögzíthető hangoknál. A VHK és az Életerő esetében az élő adásban születő többlet teszi teljessé, egésszé az ősi közösségi szertartásokhoz hasonló élményt. A DVD a képpel együtt teljesebb, mint a CD hangja, de a DVD sem tudja rögzíteni azt az érintettséget, azt a bizonyosság-élményt, ami a koncerten szemünk előtt megnyíló világból fakad. Ezzel együtt a lemezeink hatására világszerte jelentős rajongótáborok alakultak ki, Amerikában és Nyugat-Európában sok száz kollégiumi rádióállomás játszotta rendszeresen a sikerlistáik élvonalában szereplő VHK-lemezeket. Az az energia-többlet, ami a VHK és az Életerő sajátsága, a lemezekről is el tudja ragadni az embereket. Az új lemezről nagyon jók a visszajelzések, különösen az új számokat szokták kiemelni. Igazi alkotásról van szó, olyanról, ami felülmúlta kezdeti várakozásaimat.

Dalok.hu: Február 5-én bemutatjátok az albumot a Dürer Kertben. Milyen pluszokra számíthat a látogató?
Grandpierre Attila: Nemrég jelent meg a Vágtázó Életerő ?VHK-Idéző ? Forgószél!? c. első lemeze, amit a 2009. április 25-i Petőfi Csarnokban adott VHK-Idéző koncert és az A38-as hajón 2009. szeptember 26-án adott Forgószél! című koncert anyagából válogattunk össze. A tavalyi berobbanás után a zenekar hosszú időre szólóan egyetlen budapesti koncertjét adja a Dürer kertben. A több szempontból rendhagyó koncerten rituális sárkánytánc jelenik meg Jégbontó havának Taksony napján, február 5-én Olter Wanda táncművész előadásában. Olter Wanda nem mindennapi hatású előadását Barcsik Géza – lemezborítóink, díszleteink készítője, aki ős-VHK-tagnak számít – látta, mégpedig egy sámánasszony szerepében, hatalmas súlyú sámándobokat hajigálva, olyan érzéseket kavarva fel, mint a VHK Rituális Színháza. Ezért ajánlotta, és amit én láttam Wanda műsoraiból, az is elég ígéretes volt. Olter Wandától nem idegen az Életerő sámánisztikus zenei indulata, bár ez az első szereplése ebben a műfajban. Wanda sokoldalú, és február 5-én az őrültség, az ősi ösztönlénység, elborultság, a nagy energiák elszabadítója. Az Életerővel sárkányokat idézünk meg, magyar népmesei és kínai motívumok egyesítésével, a forgószél erejének teljében. Aki szeretne kifordulni ebből a földi világból, és befordulni az örök beindulás birodalmába, annak itt az alkalom. Amire számítani lehet, az a teljes felfordulás, tudatlóbáló hangerő, élni tanító őrület. A koncert rendhagyó lesz azért is, mert üstdobosunk, Balatoni Boli Ausztráliában tartózkodik, így a zenekar visszatér a nyolcvanas évek elejének ős-felállásához. Az Életerő a VHK-s korszakból elsősorban éppen az őserőt emeli ki, a 80-as évek elementáris erejű számait eleveníti fel. A zenekar pályafutásának egyik legvadabb koncertjét ígéri ? nincs visszaút, senki sem lesz biztonságban!

Dalok.hu: Mik a további tervek ezzel a formációval?
Grandpierre Attila: Április 23-án a Pécsi Egyetemi Napok fő zenekara leszünk. Hogy azután mi jön, azt meglátjuk. Hallgatunk a sors szavára. Rajta leszünk, hogy az Életerő betöltse rendeltetését, kozmikus életerővel töltse meg életünket, és mutassa az utat a jövő emberi arca felé, hogy eljöjjön az a világ, ami nincs, de aminek jönnie kell, mert annyira gyönyörű, életteli, ép egész, emberi és felemelő.

Dalok.hu: Mi újság a Vágtázó Csodaszarvassal?
Grandpierre Attila: A Csodaszarvassal éppen harmadik lemezünkre készülünk. Első lemezünk, a ?Tiszta Forrás?, már régen aranylemez lett, és közelít a platina-lemezzé válás felé. Második lemezünk, a ?Végtelen Ázsia!? is túllépte már az aranylemez-határt, már csak a megfelelő alkalmat várjuk az aranylemez hivatalos átadására. A VCSSZ-ben mostanában csodamód minden eddiginél sámánisztikusabb zenék születnek, egyenesen megrendítő az a világ, ami ezekben feltárul, sosem gondoltam volna, hogy ilyenekre képesek lehetünk. A közönség is érzi: tőlük hallottuk, hogy mi világmegváltó zenét játszunk, és vannak számok, amiknek drámaiságától nem egy nézőnk sírva fakadt. Ugyanakkor az elsöprő erejű táncra pördítő számaink is egyre gyűlnek: a népzenénk legősibb rétegében élő moldvai, kínai, indiai zenében megőrződött hun zene került előtérbe. Készülünk regös-énekkel, és az ősi népzene életerejét fémjelző himnusszal is. Legközelebb február 16-án este 9-kor lépünk fel a Morrison?s Pub-ban, a Szent István körút 11-ben (21 óráig belépő nincs!). A következő nagy állomás: április 9-én lemezfelvétel az A38-as hajón!

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Close