Bejegyzések

Bejegyzések

Molnár Lujó két „élete” – egyetlen fesztivál keretében

Nincs hozzászólás Hírek Sajtó

Forrás: riff.hu

Lujó két „élete” természetesen a két zenekara: a jövőre 40 éves VÁGTÁZÓ HALOTTKÉMEK, ahol 1996 óta gitározik, illetve saját bandája, a CANTARA, amelyben közelébe sem megy gitárnak. Itt kizárólag szintetizátoron játszik! Egy muzsikus – két hangszer, két formáció. De ha közelebbről megnézzük, felfedezhetjük a két csapat közös táperejét, ami nem más, mint a zenei múlt, ám annak más és más szeletei. További közös tényező az újraértelmezés igénye. Aki tehát eddig nem tette volna, rácsodálkozhat ezekre az érdekességekre szeptember 12-én Budapesten, a Dürer Kertben, egy speciális fesztiválon.

– Essünk túl a nehezén! Amikor anno felfüggesztette a működését a VHK, Te szálltál ki elsőként. Akarsz róla beszélni?

– Ma már tudjuk, hogy akkor, ennek így kellett történnie! Az ezredfordulóra érve mindannyian azt éreztük, hogy váltanunk kell, és hogy a megújuláshoz elsősorban népzenei frissítésre lenne szükség – ahogy ez már korábban is megtörtént néhányszor –, ám ezt külön utakon szerettük volna bejárni, tehát zenei értelemben véve egy kicsit „szétnéztünk a világban”: Grandpierre Atilla révén létrejött a VÁGTÁZÓ CSODASZARVAS; Mestyán Ádám kitalálta a YAVA zenekart, ahol – a MAGURA NAPOTVET mellett Fritz is gitározott egy ideig; én pedig két formációt is alapítottam azóta, és Balatoni Bolit is – aki azóta, sajnálatos módon már nincs köztünk – vittem magammal, először a VILÁGFA, majd a CANTARA zenekarba. Tehát, ennek a 10 évnek (2009-ben álltunk újra össze) megvolt a hozadéka, és természetesen, sokkal érettebbek is lettünk, minden szempontból, ezért a 2000. évi feloszlással kapcsolatban már nincs bennünk keserűség. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a VHK esetében teljesen felesleges „tanulmányi utakra” menni, amit a tagok a kezdetektől fogva ebben a varázslatban felfedeztek, az mindenkiben megtalálható, ha van bátorságod érzelmileg teljesen nyitottnak lenni, ha felfedezed és rácsodálkozol az élet nagyszerűségére, akkor ezt a színpadon is át fogod tudni adni!

– A Világfát milyen céllal alakítottad meg és mekkora sikerrel értétek el a kitűzött célt?

– A világzene iránti érdeklődésemnek, mondhatni egyenes következménye lett a VILÁGFA zenekar megalapítása, és adtunk néhány igazán emlékezetes koncertet is. Ez, talán lehetett volna sikeres formáció, ha kitartóak vagyunk. De két év elteltével egyre kevésbé voltam elégedett az akusztikus gitár, a hegedű és cselló, valamint a kézi-ütős hangszerek által elérhető hangzással, úgy éreztem itt az ideje egy sokkal nagyobb és komolyabb hatású produkció kidolgozásának.

– Maradtak-e kiadatlan Világfa-felvételek? (Amint azt sokan tudják, a VHK-utódzenekarok válogatás-kazettájára felkerült néhány.)

– Készült még néhány demó, ám ezeket nem szeretném kiadni, mert a számtalan jó zenei ötletből néhány motívumot már felhasználtam, és nagyon valószínű, hogy merítek is még jócskán ebből a „kincsesbányából…”

– Miért kezdtél el szintetizátorozni, és mióta tudsz jól játszani rajta?

– A szintetizátor arra kellett, hogy bármit, amit elképzelek a zenében, azt meg tudjam valósítani. Pl. a klasszikus zenében megszokott nagyzenekari hangzásból sok mindent, és emellett az éteri hangok és atmoszférák, vagy éppen az egzotikus hangszerek nyújtotta élmények és hangeffektek így elérhetővé és felhasználhatóvá válhatnak. Egyébként, a szintetizátor is egy külön hangszer, tehát nem tudok rajta hegedülni vagy trombitálni, de a különböző hangokat össze tudom olvasztani, és ebből nagyon izgalmas dolgokat ki lehet hozni! Kezdetben magamtól tanultam billentyűzni, majd elmentem zongoratanárhoz, 40 évesen! De nem volt könnyű, szegény tanárom gondban is volt – a kezeim és az ujjaim inkább hegedűre termettek -, ezért egy alkalommal arra kért, hogy a legközelebbi órára vigyem el a szintetizátoromat és mutassam meg neki, hogy mit szeretnék! Így is történt, vittem a szintit és elkezdtem rajta játszani… A tanárnak nagyon bejött, rögtön meg is könnyebbült és azt mondta, hogy nincs itt baj, a zongoratanulás helyett írogassam és játszogassam továbbra is a dalaimat a szintetizátoron, jó lesz az így is!

– Hogyan, miféle hatásokra alakult ki a goth zene iránti vonzalmad?

– A mai napig lejárok goth-klubokba – ezek nálunk is elérhetőek -, de a legelső, igazán meghatározó élmény, immár 20 éve a DEAD CAN DANCE muzsikája volt. Brendan Perry és Lisa Gerrard rendkívül kifinomult ízléssel tálalják még most is a történelmi korok zenéit! Ha valaki még nem ismerné, hadd írjam le róluk: elsősorban az európai tradíciókat követik, de a zenéjükben fellelhetünk közel-keleti motívumokat is. Teszik ezt úgy, hogy az egészen ősi, népi tradíciókat kiegészítik a gregorián énekkel, az egyházi zenével, és eljutunk egészen a kortárs zenéig. Rajtuk kívül sok más előadó nyúlik vissza a középkorba és jelenítik meg az egykori hangulatokat modern hangszereléssel, pld. a romantikus középkori balladákat is feldolgozó, olasz ATARAXIA; a híres „Földtáncot” is színpadra állító ROSA CRUX; a hátborzongatóan gyönyörű, svéd ARCANA; a finn népdalokat feldolgozó, szintén svéd GARMARNA; a saját készítésű hangszereken, pld. dudákon és dobokon megszólaló, és szintén saját készítésű, a középkort idéző ruhákban fellépő, német CORVUX CORAX; a közönség elé, színpadra soha nem lépő, de egészen riasztó külsejű SOPOR AETERNUS és még jónéhányan. Gothic stílusról egyébként akkor beszélünk, ha nem az eredeti, a múltból ránk maradt művek interpretálása történik, hanem a különböző hatásokra saját dalok születnek. Ilyen értelemben hasonló a helyzet, mint a világzenében… A gothic stílusnak egyébként van egy romantikus illúziója, de senki ne gondolja azt, hogy kizárólag vámpírokról, vagy éppen a szűnni nem akaró szorongásról és a halálról szól a történet! Nálunk, ehhez hasonló zenei világot képviselő zenekart én még nem hallottam, hacsak a MOON AND THE NIGHTSPIRIT gótikus folk muzsikáját ide nem vesszük…. Goth-metal zenekarok viszont Magyarországon is alakultak, mint pld. a SANGUIS IN NOCTE, a REASON és a BLACK LEAVES, de ezen kívül csak a „határterületi” goth-rock műfajban jelentek meg különböző formációk, a legismertebbek ezek közül a FUCK OF SYSTEM, a DE FACTO, a LAND OF CHARON és az AUTUMN TWILIGHT, de még nekem is volt dark zenekarom „THE LOVE” néven… Mindez kiegészül a neofolk stílusú zenekarokkal, akik a különböző tradiciókra épülő filozófiát boncolgatják, ilyen pld. az ACTUS

– A CANTARA hobbizenekarként indult?

– Komolyan gondoltuk mindig is, de minden olyan problémát, ami egy zenekar indulásánál és működésénél gondot okozhat, azt nekünk is szépen végig kellett szenvedni…

– Mennyire volt (van) nehéz ismert gitárosként működtetni egy ilyen bandát? Miféle segítséget kapsz, ha kapsz és milyen nehézségekbe, miféle falakba ütközöl, ha ütközöl?

– Nagyon sok segítséget kapunk, a klubok vezetői mindig nagy szeretettel várnak minket, egyelőre csak Budapesten, de remélem, hogy az elkövetkező években sok vidéki helyre, ill. külföldre is eljutunk majd! Ehhez nekünk még rengeteg dolgot meg kell tenni, most főleg ezzel foglalkozunk.

– Az elmúlt 10 év alatt mennyiben változtak a CANTARÁVAL kapcsolatos elképzeléseid, és hogyan segítették azokat a tagcserék? Egyáltalán: ki mennyire könnyen vagy nehezen találta meg a helyét a zenekarban?

– A CANTARA éppen aktuális műsorát mindig az határozta meg, hogy milyen hangszeres zenészeket sikerült megnyerni magunknak. Az igazán kiterjedt hangzásra, viszont csak mostanában van lehetőségünk, a szükséges technikai arzenál tehát csak most, néhány hónapja állt össze. Így viszont bármilyen hangzást elő tudunk állítani, és ráadásul olyan zenésztársaim vannak, akik egytől-egyig rendkívül tehetséges és kreatív zenészek. Nagy Vera (Heskarte), énekesnőnk visszatérése azt is jelenti, hogy ezúttal sokkal könnyebben megy a dalszerzés is.

Irtl Melinda (SYMPHONY), hegedűs-énekesnőnk és Földi Tomy (SYMPHONY; FUCK OF SYSTEM) gitárosunk a legelső CANTARA felállásnak is tagjai voltak, az ő visszatérésük óta érzem azt, hogy végre profi zenekar lettünk!

Szőnyi Zoli, a ONE HEADED MAN dobosa mostanra nálunk is alapemberré vált… ő annyira szeret dobolni, hogy a legnehezebb körülmények között is igazi odaadással képes muzsikálni!

Óriási szerencsénk van abban is, hogy Kiss Peti, aki az egykori, népszerű goth-rock formáció, az AUTUMN TWILIGHT frontembere volt, a jelenlegi zenekara, a CLUE zenekar mellett nálunk is énekel, ill. szintén aktívan részt vesz a dalok megírásában!

Ütősünket, Köles Vazult, a rendkívül sokoldalú, aranykezű iparművészt nem volt nehéz megtalálni, hiszen immár két éve együtt muzsikálunk a VHK-ban.

A koncertek alkalmával mindig hívunk vendégeket, gyakori fellépő Tóth Ádám hegedűs, aki a különböző metál zenekarok mellett a saját projektjeivel is népszerű. És mindig hívunk táncosokat, sőt versfelolvasások is előfordulnak.

– A július 10-i Dürer Kertes koncert alapján nem kisebb célt látok (helyenként megvalósulni), mint a világszínvonal. Melyek a soron következő lépések ennek erősítése érdekében?

– Nagyon jól esik, ha így látod! Természetesen odafigyelünk a minőségre, és előbb-utóbb szeretnénk is egy igazán kiemelkedő albumot kiadni! Mostanában rögzítésre került néhány új dal, ezekből a Words of Isaiah c. dalt már terjesszük a youtube-on!.

A célunk mindig is az volt, hogy életre szóló élményeket szerezzünk a közönségnek, és ezáltal saját magunknak is. Nekem szinte gyerekkori álmom egy olyan műsor színpadra állítása, ami valóban különleges és izgalmas. A VHK is ilyen! A CANTARÁT sokan gondolhatják zárkózott, intellektuális társaságnak, de ez nem így van, ugyanúgy jó kedvvel és lazán próbálunk és lépünk színpadra, mint egy rockzenekar! A latin nyelvű liturgiák vagy az ószövetségre utaló kinyilatkoztatások, ill. a kelta aratási ünnepről és a viking hódításokról szóló dalaink is inkább szárnyalósak, a koncertek alkalmával igyekszünk mindig sokszínű és nagyívű előadást produkálni.

– Mi motivált, hogy előbb részt vegyél a Vágtázó Életerő munkájában, majd visszatérj a VHK-ba? Könnyű volt téged rávenni? És a többieket? Változott bennetek vagy köztetek valami, ami az újjáalakulás előtt másként működött?

– Eleinte aggódtam, hogy én ezt fogom-e tudni csinálni, fel fogok-e tudni oldódni, hiszen 10 évi hosszú idő, ez alatt elszokik az ember a nagyon intenzív színpadi jelenléttől! Viszont, a többiek utánozhatatlan őrülete: „mivanmivanmivan-taréjtaréjtaréj-bazmegbazmegbazmeg-megyadunamegyadunamegyaduna-hejjjhejjjhejjjj”, és a közönség szeretete aztán sokat segített, úgy hogy fokozatosan belelendültem, sőt mindjárt a visszatérő koncerten megtörtént, hogy az Örökkévalóság c. dalnál szinte átrepültem a termen! Egyébként hamar visszatértek a régi, megszokott gesztusaink is, tehát a próbákon, majd a koncerteken is sikerült teljes mértékben visszaidézni a régi időket!

– Van-e valamiféle egyéb feladatod a VHK-ban a gitározáson kívül (pl. hangszerelés stb.)?

– A VHK-ban nincs olyan, hogy „hangszerelés…” vagy „zeneszerzés”! Lemegyünk a próbaterembe, vagy kimegyünk a színpadra és a „zenekarból” mindenki próbál az adott hangulatnak megfelelően, de a megszokottól eltérően, azaz kicsit őrültebben vagy szenvedélyesebben játszani. Ebből aztán kialakulhatnak akár életre szóló élmények és katartikus pillanatok is! Ha csak lejátszol egy számot, abból nem sok izgalom jön ki, legfeljebb összemosolyogsz valakivel a közönség soraiból… Persze, időnként mi is kitalálunk ugyan dallamokat, ám a különböző témák csak akkor kerülnek egymás mellé, ha lemezre veszünk valamit, de azzal sem vagyunk soha elégedettek, minden alkalommal kitalálunk új és még újabb motívumokat, ill. egy kicsit megbolondítjuk, „felrepítjük” a témákat, még a legrégebbi dalokat is folyamatosan frissítjük, soha nem is játsszuk ugyanúgy egyiket sem! Persze, van szép számmal olyan, Atillával közösen írt szerzeményünk, amire hallatlanul büszke vagyok, és ezeket szoktam is mutogatni a barátaimnak: „Hallgasd meg, ennek én írtam a zenéjét, figyelj…!”

– Aligha tévedek, amikor azt állítom, hogy a zenélés az életed szerves része. De. Mennyiben határozza meg a zene az életedet? Úgy, hogy hozzá igazítod a többi szeletét, vagy van, ami ennél is fontosabb, és a szabadidőd áldozod a zenélésre?

– Az biztos, hogy nem tudok létezni nélküle! Volt idő, amikor a magánéletem fontosabb volt, de nem úgy alakultak a dolgok, hogy feleség és gyermekáldás, ez még várat magára. Jelenleg a mindennapjaimat meghatározó tevékenység, hogy zenében gondolkodom: zenét szerzek, hangszerelek, koncertet szervezek vagy éppen gyakorlok.

– Szeptember 12-én a Dürer Kertben egy napon játszik a VHK és a CANTARA egy speciális fesztiválon. Honnan a fesztivál ötlete, hogyan alakult ki a fellépők névsora? Kik lesznek ők?

– A fesztivál ötlete a szervezőtől, Zérótól származik, ő egy ismert és népszerű figura, a NegativeArt csoport vezetője, ő szervezi a koncertjeinket is. Ő találta ki, hogy legyen VHK fesztivál. Megkért minket, hogy jelöljük meg a kedvenc magyar zenekarainkat, akik megfizethető áron szívesen részt vennének a fesztiválon. Én magam olyanokat soroltam fel, akik már feldolgoztak VHK dalokat, és jó lehetőséget láttam arra, hogy a CANTARA zenekart is bemutassuk egy kicsit szélesebb közönség előtt, azaz ne csak a fanatikus gót rajongók lássák, hanem a gyanútlan, kedves kis közönség azon része is, akik még nem ismerik ezt a műfajt… Félig-meddig ez lesz az „életmű koncertem” is, hiszen fellép egykori zenekarom, a KRETENS; a Verőfény c. dalt feldolgozó PERIHELION; és a Végzetes szerelem c. dalt feldolgozó KÉPZELT VÁROS is. Rajtuk kívül színpadra lép még az őrületesen jó pécsi zenekar: a PSYCHO MUTANTS, az Aláírhatatlan történelem c. dalt kiválóan feldolgozó ISTEN HÁTA MÖGÖTT; Fritz egyik kedvence: a GODGIVEN, és a VHK-hoz hasonlóan őrült BÚCSÚKONCERT!

A VHK Fesztiválról, a facebook-on található eseményoldal:

https://www.facebook.com/events/750605588334088/?ref=22

– Az egyik zenekarban gitározol, a másikban szintizel. Menni fog simán a gyors átállás?

– Minden azon múlik, hogy képes leszek-e józan maradni… Nem, nem vagyok iszákos, tényleg… de ilyen alkalommal elragad a hév, és lássuk is be: egy fergeteges buli közben képtelenség hosszú órákig vizet meg kólát inni… Tehát, ha meg tudom állni, hogy csak max. egy-két sört iszom meg a CANTARA fellépéséig, akkor menni fog, csak szépen elő kell készíteni mindent. Egyébként a zenélés – hasonlóan a tánchoz – egyáltalán nem fárasztó, sőt inkább felpörgeti az embert!

– Mit gondolsz, a VHK közönsége (alighanem ők lesznek többségben) hogyan fogadja majd a CANTARÁT?

– Csak remélni tudjuk, hogy a VHK közönségéből is lesz szép számú érdeklődő, és el tudjuk képzelni azt is, hogy tudunk nekik élményt adni!

Linkek:

A VÁGTÁZÓ HALOTTKÉMEK, azaz a VHK facebook-os oldala:

https://www.facebook.com/vagtazohalottkemek

A CANTARA zenekar facebook-os oldala:

https://www.facebook.com/pages/CANTARA/489805187733146?sk=photos_stream

A CANTARA legújabb, a youtube-on található felvételei:

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Close