Rituális Színház

Rituális Színház

Forrás: Merliner 1999. június 12.

A Vágtázó Halottkémek Rituális Színháza

A Vágtázó Halottkémek Rituális Színháza 1982-ben alakult a VHK barátnői és baráti köréből, Kirsten Delholm dán avantgard színházi rendező sürgetésére. A csoport az ősi magyar mitológiai hagyományokat eleveníti fel a fennmaradt emlékek és népszokások alapján, saját felfogásunkban, a VHK spontán zenei közreműködésével. A mozgás- és hangszínház álomszerű, látomásos világa a közönség között zajló akciókra épül, minél közvetlenebbül és személyesebben megérintve és bevonva a közönséget, saját tervezésű környezetben, öltözékben. A Rituális Színház megelevenítette például a szépasszonyhagyományt, a halhatatlanság mitológiai képzetrendszerét, természet- és termékenységünnepeket, napünnepélyt és a magyar álhalott-temetés ünnepkörét.

A VHK Rituális Színháza 1982-től lép fel elsősorban olyan nagyobb termekben, amelyekben lehet függeszkedni, és így az akciók a térből is érhetik a nézőket. 1984-ben felléptek Hamburgban a magyar kultúra napján. 1987-ben fellépésük az egyik legkiemelkedőbb európai fesztivál, a “Mythen, Mostren, Mutationen” egyik fénypontja volt. Itt ismerkedtek össze a La Fura dels Baus spanyol multimédia színházzal, akik később a barcelonai olimpiát is megnyitották. 1994-ben Wangenban, a “Nice Noise” fesztiválon vendégszerepeltek 3.000 néző előtt. Fellépéseik világszerte jelentős visszhangot váltottak ki.

A Rituális Színház a mai, civilizációs ártalmak veszélyeztette világban alapvető űrt pótol. Azokat az eltemetett gyökereket ápolja és viszi tovább, amelyek a kapcsok a külső és belső természeti világhoz. A művi előadásmód, művi tartalom és művi megjelenés helyett az ösztönösség, rögtönzés és intenzív jelenlét jellemzi előadásaikat. Jellemző, hogy előadásaik olykor a szervezők ellenállásába ütköznek, akik féltik a termet és a közönséget a szokatlan eseményektől. A Vörösmarty Művelődési Házban például a rendezők szerint tizenöt embert kellett az előadás után idegösszeroppanással kórházba szállítani, de valószínűbb, hogy az előadás inkább a rendezők idegeit viselte meg jobban. A több tucat bála szalma, a tüzek, robbanások, füstök, a VHK kísérőzenéje, a folymatos, meglepetésszerű akciók a közönséggel, a levegőből érkező, beindult barlangászok, a különféle magok szórása stb. mind szétoszlatják a művészeti előadások beidegzett fogalmi kereteit.

1997-ben a VHK Rituális Színháza a Kertészeti Egyetem dísztermében rendezett naygszabású Ősz-ünnepet. Ötven fő vett részt az előadásban, köztük a MÉTA együttes és a Kertészeti Egyetem táncegyüttese.

Az események rövid leírása: Az Ősz-ünnep szüreti dalokkal kezdődött a több mázsa szőlővel díszített teremben, szőlőtaposással, vidám hangulatban. Minden néző sípot kapott a belépőhöz, és a szüreti hangulatot így kétezer síp folyamatos hangja színezte. A MÉTA együttes szüreti mulatságos dalokkal vezette be az estét. Erre tíz énekes-táncos lány szőlőt taposott a dézsákban, szőlőt kínálgatva. Egyúttal emelvényeken hordozták körbe Dúl király tündér lányait. A szüreti menet belép a díszes terembe, ahol Emese függő, pompás ketrecben alszik. Óriás madárszárnyú férfialak érkezik fentről – koronáján szikrázó gyöngyök, testén királyi köpeny – a bíbor terítőn fekvő gyönyörű lányhoz, összekapcsolódnak. Villámok csapnak fel, dörgés, ámuló hangok, gyöngyök felfűzve himbálóznak nászágyuk körül, egyre több tűz villan fel, fáklyások állnak körbe, rohangálnak, közben megy az ének, szerelmi ének, kórusban, hullámozva. Fentről avar, magok hullnak a népre. A szarvast vadászó lovagok táncoló, tündéri királylányokat rabolnak el. Énekelnek, szent a szerelem.

Vonuló dobosok, sípolók, fényekkel, lángokkal, énekekkel hirdetik az élet minden irányú kiteljesülését. Felszabadult vigasság veszi kezdetét. Ősz Anya csodálatos őszi oltáron magot szór, fon, bort fakaszt, áldomást ad. A nép csatlakozik hozzá, elkezdődik a mulatság. A VHK mágikus zenét játszik: olyan zenét, amely visszavarázsolja a zenészeket a közös ünnepség egy-egy alkotó tagjává, amelyben mindenki alkotó, mindenki hozzátesz valamit az énekhez, a szövegekhez, a mozgáshoz, a szabad és örömteli közös ünnepséghez.

Grandpierre Attila

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Close